Digitális Témahét 2016
A projekt témája: Hullámok világa
2016. április 4-8.
A projektben résztvevő tanulók
A csapat gerincét a 11.B osztály matematika-fizika tagozatos diákjai adták (Besenyei Regina, Bíró Krisztián, Ertinger Patrik, Fűr Bálint, Gyürky Gábor, Krafcsik Carmen, Leányfalvi Valentin Csaba, Oláh Tamás, Pribelszki Dávid, Urbán Mátyás), valamint a 12.D osztály fizika fakultációt választott diákjai is csatlakoztak (Bölcskey Péter, Nagy Viktor).
A fent felsorolt tanulók április 4. és 8. között napi 5 órába az elektromágneses hullámokat és a radioaktív sugárzásokat tanulmányozták digitális eszközökkel. Lássuk, hogyan is zajlott a folyamat!
A projekt menete
Csoportok alkotása, előkészítő beszélgetés
Már a csoportok megalkotása is egy számítógépes program, a TeamUP nevű programmal a történt. A program a felvitt diákokat sorsolja csoportokba, de a sorsolás irányítására a diákokhoz megadhatunk paramétereket (érdeklődés, tudásszint…).
A 12 résztvevőt négy darab három fős csoportba osztottuk be, ezt követően pedig tartottunk egy rövid ismertetőt a OneNote nevű program használatáról, amelybe a jegyzeteiket készítették.
A munka egy közös beszélgetéssel kezdődött a hullámokról. Milyen hullámokról tanultunk már, milyen hullámok lesznek még a tananyagban, ki mit tud arról, hogy ezeket hogyan használjuk, hogy keletkeznek… Erre azért volt szükség, mert minden csoportnak ki kellett tölteni a hét során egy TKM táblázatot. A TKM táblázatnak három oszlopa van, erre utal a neve is. Az oszlopok a Tudom, Kíváncsi vagyok rá és a Megtanultam. A közös beszélgetés célja az volt, hogy a csoportok az első két oszlopot ki tudják tölteni.
A négy feladatlap
A projekt során az első feladatunk nyolc témakör tanulmányozása volt:
- Rádióhullámok
- Mikrohullámok
- Infravörös fény
- Látható fény
- Ultraibolya fény
- Röntgensugárzás
- Gammasugárzás
- Radioaktív sugárzások használata
Minden csoportnak négy témakört kellett kidolgoznia, ezeket sorsoltuk. Így minden témát két csoport tanulmányozott. A kapott feladatlapok érdekesek voltak, a feladatok pedig sokrétűek:
- számítógépes szimulációk végrehajtása, majd pedig megfigyelések, következtetések levonása
- cikkek tanulmányozása
- kísérletek, mérések elvégzése, dokumentálása
- telefonos, tabletes alkalmazások letöltése, feladatok végrehajtása
A feladatlapok hosszúak voltak, több csoportból érkezett visszajelzés, hogy ha olyan részletesen dolgoztak volna ki minden feladatot, ahogy szerettek volna, akkor a 4*2,5 óra időtartam kevés lett volna a munkához. Még így is egy kicsivel több időt kellett szentelnünk rájuk, mint amennyi az előírt volt.
A diákok szívesen végezték el a különböző feladatokat, álljon itt egy kis képes összefoglaló munkájukról (a teljesség igénye nélkül):
A csoportok egymást tanítják
Mivel minden csoport csak négy témakört dolgozott ki a nyolcból, szükséges volt, hogy a többi hullámról/sugárzásról társaiktól tanuljanak. Minden csoport minden másik csoporttal eltöltött egy kis időt, ismertették méréseiket, eredményeiket. Szükség volt tehát az általuk megtanultak visszaadására olyan megfogalmazásban, amely társaik számára is érthető. Mivel minden csoport háromszor adta elő a munkájának bemutatását, ezért az általuk megtanultak kellőképp elmélyedtek. A csoportok egymás előadást, jegyzeteit a 3-2-1 módszerrel értékelték, amelyek abból áll, hogy megfogalmaztak 3 kérdést, 2 megjegyzést és 1 javaslatot az előadással kapcsolatban, melyek segítségével a másik csoport tovább fejleszthette a saját jegyzetét.
Kiadvány szerkesztése
A csoportok végső feladata egy magazin elkészítése volt egy már átfogóbb témakörben. Egy számukra teljesen ismeretlen program (Canva) használatát kellett elsajátítaniuk, majd cikkeket írni, és formázni a kiadványt. Nagy feladat volt a megadott rövid időre, de a diákoknak sikerült végrehajtaniuk. A csoportok a következő témaköröket választották: életmód, kommunikáció, környezetvédelem és csillagászat. Az adott témakörökben kellett a hullámokhoz, sugárzásokhoz kapcsolódó cikkeket írniuk. Lássunk pár részletet az egyes kiadványokból:
Egymás értékelése
A kiadványok elkészültével a diákok egy kérdőívet töltöttek ki a kritikai gondolkodással kapcsolatban magukról és csoporttársaikról is. Nagyon hasznos szerintem, hogy a diákok ne csak tanáraiktól, hanem egymástól is kapjanak visszajelzéseket, valamint az is, hogy rá vannak kényszerítve az önreflexióra.
Bemutató előadás
A projekt zárásaként a projekt vezetője és a csoportok is előadást tartottak meghívott vendégeiknek és egymásnak. A projektvezető összefoglalta a hét történéseit, a diákok pedig kiadványaikat mutatták be pár mondatban.
A projekt által fejlesztett területek
A diákok a projekt során átfogó képet kaptak arról, hogy az egyes hullámok, sugárzások hogyan befolyásolják mindennapi életünket. Képet kaptak az elektromágneses hullámok és radioaktív sugárzások elméleti hátteréről, gyakorlati felhasználásáról, a tudományokra, a kultúrára és a hétköznapjainkra gyakorolt hatásáról. A feldolgozandó anyag szorosan kapcsolódott a fizikából tanultakhoz/tanulandókhoz, de érintette a biológia tantárgy egyes területeit is. Több feladat megoldásához szükség volt matematikai ismeretekre is.
A hét során sokat tanultak arról, hogy miként kell megtervezni egy kísérletet, végrehajtani a szükséges megfigyeléseket, dokumentálni a lényeges következtetéseket. Fejlődött a kritikai gondolkodásuk, valamint társas kompetenciáik is, hiszen egymás munkáját is kellett értékelniük, így szükség volt konstruktív vélemények megfogalmazására is. A projekt különlegessége az volt, hogy végig számítógépekkel, okostelefonokkal, tabletekkel hajtották végre a feladatokat a fiatalok, így digitális kompetenciáik is fejlődtek.
Jegyzetek, kiadványok, videó elérhetősége:
A csoportok által készített kiadványaik letölthetők az alábbi linkekről:
Sugárzások és a környezetvédelem
Hullámok hatása a mindennapi életre
Az összefoglaló videó:
Végszó
Nagyon tartalmas, sokszínű és fárasztó héten vagyunk túl, de a befektetett munka mindenképp megérte a fáradozást. A diákok sokat tanultak, és ami fontos, hogy valami újszerű módon.
Vác, 2016. április
Kardos Tibor