Országos elsősegélynyújtó verseny
Szeptember 9-én, pénteken rengeteg gyakorlás és együtt töltött idő után, két elsősegélynyújtó csapat is elindult Vácról, Veszprém felé. A Váci Madách Imre Gimnázium csapata ifjúsági, valamint a Váci Árpád Fejedelem Általános Iskoláé gyermek kategóriában nyerte meg a megyei versenyt, ezzel biztosítva a helyüket az országos megmérettetésen. A két órás utazás után mindkét csapat szerencsésen megérkezett a szállásunkként szolgáló kollégiumba. A gyors kipakolás és vacsora után megérkeztünk a nyitóünnepség helyszínére, ahol az eligazítás és a köszöntésünk mellett, a Veszprémi Petőfi Színház fiatal művészeinek előadását is láthattuk, de a legizgalmasabb dolgok csak másnap kezdődtek. Szeptember 10-én, az elsősegélynyújtás napján remegő térddel keltünk ki az ágyból és indultunk a gyülekezőhelyre. Az utolsó néhány percben egymás megnyugtatása mellett, gyorsan átismételtük a tanultakat és meghallgattuk felkészítőink utolsó tanácsát, majd végre eljött a várva várt pillanat: elindultunk a verseny első állomására az előttünk álló húszból. A Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tagjai idén is kitettek magukért és rengeteg érdekes feladattal készültek nekünk. Sokféle szituációban próbálhattuk ki magunkat a várost járva és minden tudásunkra szükségünk volt, hogy megoldjuk a helyzeteket és ellássuk a sérüléseket, rosszulléteket, melyeket az imitátorok hihetetlenül élethűen produkáltak. Ezek mellett a pihenő állomásokon sem unatkoztunk. Sokat tanultunk például a katasztrófavédelemről és a honvédségről, teszteket írtunk és sorversenyekkel is szórakoztattak minket. Habár jól éreztük magunkat a verseny alatt, hét óra után elég fáradtan hagytuk el az utolsó helyszínt, szóval kihagyhatatlan volt a jól megérdemelt pizzázás. Innen már csak pár óra választott el bennünket az eredményhirdetéstől, mégis egy örökkévalóságnak tűnt, de megérte várni, hiszen a hatvan versenyző csapatból a Madách hetedik, az Árpád második helyezést ért el a saját kategóriájában, ami hatalmas eredménynek mondható.
Másnap kétes érzelmekkel indultunk haza. Nagyon örültünk a mi kis „győzelmünknek”, ugyanakkor elszomorított bennünket, hogy ilyen hamar eltelt ez az idő, amit a felkészüléssel töltöttünk. Mindenesetre rengeteg új tapasztalattal és élménnyel gazdagodtunk, amelyeket sosem felejtünk el.
Fidel Petra 9. D/NY
