Kulcsár Gergely
gerelyhajító, olimpikon, edző, Vác város díszpolgára
Iskolánk tanulója volt 1949-1953 között.
Legfőbb sporteredményei:
olimpiai 2. helyezett 1964 – Tokió
kétszeres olimpiai 3. helyezett 1960 – Róma és 1968 – Mexikóváros
kétszeres Európa-bajnoki 3. helyezett 1958 – Stockholm és 1966 – Budapest
Universiade 1. helyezés (1961)
Universiade 2. helyezés (1959)
Universiade 3. helyezés (1963)
Hatgyermekes családban született 1934. március 10–én, Nagyhalászban. Édesapja hentes és mészáros, édesanyja háztartásbeli volt. Miután 1941–ben apja hentesként csődbe ment, a család Vácra költözött, így a későbbi olimpikon már Vácon végezte az általános- és középiskoláit. Kucsera Béla osztályában érettségizett 1953-ban.
Sportpályafutása Pályafutását kapusként kezdte a Váci Reménység ifjúsági futballcsapatában, de a gyakori sérülések miatt ezt hamar abbahagyta. Már a foci mellett rendszeresen részt vett az országos középiskolás atlétikai versenysorozatokon is. Előbb magas-, majd távolugróként versenyzett, de az országos döntőbe már gerelyhajítóként került be. Első sikerét a Falusi Szpartakiádon érte el.
1951–ben a Budapesti Honvédben folytatta atlétikai pályafutását, ahol Rákhely Gyula, a honvéd dobóedzője kezdett el foglalkozni az ifjú tehetséggel, ő irányította a gerelyhajítás felé is.
1953–tól már a TF Haladás sportolója volt. A főiskolára a világhírű mester, Koltai Jenő tanár úr ajánlásával vették fel, s az ő irányítása alatt a főiskola végére már eljutott a 66–67 méteres dobásig. 1957–től a TFSE (Testnevelési Főiskola Sport Egylet) atlétájaként, majd a főiskola elvégzését követően, 1958–tól a Budapesti Építők gerelyhajítójaként versenyzett. Ebben az évben nagy meglepetésre a stockholmi Európa-bajnokságon bronzérmes lett.
Az 1960–as római olimpiáról bronz, az 1964– es Tokiói nyári olimpiai játékokról ezüst, az 1968–as
mexikóiról ismét bronzéremmel térhetett haza. Sajnos az 1972–es müncheni olimpián 38 évesen már nem sikerült érmet szereznie, viszont ő vihette a magyar lobogót az olimpia megnyitó ünnepségén. Összesen háromszor vihette a magyar zászlót a megnyitóünnepségeken, ui. München mellett a tokiói és mexikóvárosi olimpián is ő kapta azt a megtisztelő feladatot, hogy a magyar csapatot felvezesse. Sőt, volt egy negyedik alkalom is 2006–ban, mikor részt vehetett a melbourne–i olimpia ötvenedik évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen, ahol ő húzhatta fel az állványra a nemzeti színű lobogót. 1967–ben az Amerika és Európa válogatottja közötti atlétikaversenyen az európai válogatott tagjaként aranyérmet nyert. Tizenkétszer volt magyar bajnok, gerelyhajításban többször megjavította a magyar csúcsot. Ő volt az első magyar gerelyhajító, aki 80 méter felett dobott.
1955–1972 között ötvenötször szerepelt a magyar válogatottban.
Edzői pályafutása A Testnevelési Főiskolán 1957–ben először tanári, majd edzői, később atlétikai mesteredzői oklevelet szerzett. 1960–tól a Budapesti Orvostudományi Egyetem testnevelő tanára volt. 1968-tól a TF adjunktusa, 1975–től egyetemi adjunktusa.
Az aktív sportolástól 1972–ben vonult vissza, majd ezután 1980–ig, a magyar válogatott dobó szakágának vezetőedzőjeként dolgozott tovább. Legsikeresebb tanítványai között volt Németh Miklós, aki 1976–ban a montreali olimpián 94,58 méteres dobásával világcsúcsot döntött.
1981–1992 között a Kuvaitban dolgozott az ottani válogatott dobóedzőjeként. 1992–ben tért haza családjával Magyarországra.1995–ös nyugdíjazása után is aktív maradt, folytatta edzői pályafutását.
1957 nyarán házasodott meg, s felesége haláláig, 54 éven átéltek boldog házasságban. Két gyermekük született, Zoltán és Adrienne, akik öt unokával örvendeztették meg. Kulcsár Gergely szép életutat tudhat maga mögött: négy olimpián lehetett a magyar csapat tagja, s kétszer volt Európa–bajnoki 3. helyezett, valamint Universiade–győztes. Elmondása szerint mindig érezte az emberek elismerését, szeretetét. 2005-ben neve felkerült a sportcsillagok falára, majd sportszerűsége elismeréseként 2008–ban a Magyar Olimpiai Bizottság Fair Play-bizottsága életműdíjjal jutalmazta, 2010. október 23–án pedig megkapta a Magyar Köztársaságért Érdemérem Tiszti Keresztjét.
Felhasznált anyagok: Boda Mária interjúja Kulcsár Gergellyel – Emlékpontok, http://hu.wikipedia.org/wiki/Kulcsar_Gergely http://web.nagyhalasz.hu/cikkek/uj/ddd/ kulcsargergely.html