Angliai kirándulás
Kalandunk 2017. július 17-én 6 órakor kezdődött, ugyanis akkor indultunk Angliába autóbusszal Vácról. Az első éjszakát a buszon töltöttük, négy óránkénti pihenőkkel. A déli órákban megérkeztünk első állomásunkhoz, egy gyönyörű városba Brugge-be, amely telis-tele volt macskaköves utcákkal és vöröstéglás házakkal. A rövid városnézés után tovább indultunk Franciaországba.
Második nap irány Anglia, a Csalagúton keresztül, meg sem álltunk Londonig! Felszálltunk a London Eye-ra, elsétáltunk a Big Ben mellett, elidőztünk a St. James parkban, megtekintettük a Buckingham Palace-t, és volt egy órányi szabadfoglalkozásunk is a Trafalgar téren, amikor meg lehetett látogatni a National Gallery-t.
Másnap egy elbűvölő településre, Arundelbe mentünk, ahol bejártuk az ottani kastélyt, valamint annak összes kertjét. Ezután Brighton felé vettük az irányt. Itt megkóstoltuk a fish’n’ chipset, térdig bemerészkedtünk a tengerbe, és sétáltunk a mólón, vagyis a Pieren. Visszafelé megtekintettünk a Seven Sisters mesés táját, ahonnan halványan, a tenger túloldalán látszódott Franciaország is.
Az ezt követő napon délelőtt elmentünk a Stonehengehez, aminek méretei jóval nagyobbak, mint azt korábban képzeltem. Sajnos a köveket nem érinthettük meg saját kezünkkel, de a hely így is különös hangulatot árasztott. Ezután Portsmouthban, a híres kikötővárosban felmentünk annak a Nelson admirálisnak a hajójára, aki legyőzte még Napóleont is. Magas talapzaton álló szobrát a Londonban láthattuk korábban. Itt is volt némi szabadidőnk, amit ki hajókázással, ki pedig a kikötőben való sétával töltött.
A negyedik napon könnyes búcsút vettünk a mobile home-októl és elindultunk Canterburybe, az Anglikán Egyház központjába. Megnéztük a katedrálist, majd mindenki sétált egy nagyot a városban. Ezután indultunk vissza. A Csalagútnál várnunk kellett egy kicsit, mert a járatunkat törölték, ezért csak egy órával később tudtunk átkelni, de az éjszaka már a kontinensen szálltunk meg.
Az utolsó előtti napot Hollandia fővárosában, Amszterdamban töltöttük. Egy teljes órán át hajókáztunk a város emberi kéz által épített csatornáin. Vettünk pár tulipánt a híres virágpiacon, végül megnéztük az Anna Frank házat. Sajnos itt sokat kellett sorban állnunk, hogy bejuthassunk, de az élmény igazán megérte. A titkos házrészben még láthatók az eredeti bútorok és berendezési tárgyak. Másnap a déli órákban értünk haza Vácra.
Csodálatos helyeken járhattunk, volt alkalmunk beszélni angol anyanyelvű emberekkel, ráadásul a brit akcentust is szenzációs volt élőben hallani!
Írta: Dian Boglárka, 9.C
