Ipoly Kupa 2017
Szeptember 29-én, pénteken rendezte meg szlovákiai testvériskolánk a Daucsik Ferdinánd tiszteletére szervezett 45. Ipoly Kupa sportversenyt, amelyre iskolánk is meghívást kapott. A focicsapatunk második, lány röplabdacsapatunk harmadik alkalommal vett részt ezen a neves eseményen.
Egy ünnepélyes megnyitó keretein belül zenés, táncos produkciókkal köszöntötték a résztvevőket, majd lejátszották a szlovák a magyar és végül a cseh himnuszt is. A fiúk a kültéri focipályán mérkőztek meg egymással, a lányok pedig birtokba vették az iskola tornatermét és kezdetét vette a verseny.
Nagy volt a riadalom, amikor a csoportmérkőzések alatt a tavalyi első és második helyezettel kerültünk szembe, de felkészülésünknek hála, már az első meccsel biztosítottuk helyünket az elődöntőben. Mivel csoport másodikként jutottunk ki, testvériskolánk csapatával kellett megmérkőznünk. Egy hosszú és szoros meccs vette kezdetét, sokáig fej-fej mellett haladtunk, de végül győztesként kerültünk ki. Esélyt kaptunk arra, hogy a döntőben revansot vegyünk azon a csapaton, amelyik az első fordulóban legyőzött minket. Ezen elhatározásunk sajnos kudarcba fulladt, de ez nem állt a boldogságunk útjába, hiszen a tavalyi évhez képest nagy előrelépést tettünk: elnyertük a második helyet!
Megtisztelve éreztem magam, hogy az eredményhirdetéskor a csapat nevében átvehettem a kupát és az oklevelet. Ám a meglepetés csak ez után következett. Két újabb díjat osztottak ki: a „Legjobb leütő” és a „Leghasznosabb játékos” díját. Életem egyik legszebb pillanata volt, mikor az utóbbi kitüntetésért engem szólítottak. Hálás vagyok, hogy az iskolámat képviselhettem és ennyi élménnyel gazdagodhattam. Magával ragadott az ipolysági emberek szeretete, kitartása és a sport iránti elkötelezettsége. Varázslatos volt egy napra az ő világukba csöppenni.
A díjátadás után a csapatok együtt fotózkodtak, ölelkeztek, sírtak és nevettek. Hihetetlen, hogy a sport és a sport szeretete képes így összehozni a más-más nemzetből származó embereket. Az ipolysági verseny egy nagyszerű lehetőség a csapatoknak, hogy kipróbálják magukat, összemérjék tudásukat, fejlődjenek és népszerűsítsék a sportot.
Sajnos jövőre a csapat legtöbb tagja már nem vehet részt a versenyen, de büszkén adjuk át helyünket a jövő generációjának és hasonló sikereket kívánunk nekik. Külön köszönet az igazgatónőnek, hogy elkísért és végig támogatott bennünket, valamint az edzőnknek: mindenki Gyula bácsijának, Csernok Gyulának, amiért felkészített bennünket és mindig bízott bennünk.
Köszönet csapattársaimnak: Fülöp Fanninak, aki sérülten is pályára állt, Urbán Fanninak, aki képes volt meglepetéseket okozni, Lévai Nikolettnek, aki a csapat irányításában segítségemre volt, Juhász Katának, aki az utolsó pillanatban került be közénk és helyt tudott állni, valamint Veres Szonjának, a legfiatalabb játékosnak, akire távozásom után büszkén hagyom a csapatkapitányi címet. Köszönet a csapat további tagjainak: Borbély Karennek, Fézler Fanninak és Kovács Boglárkának.
Írta: Somodi Flóra
12.C
